Mozartot játszani úgy, ahogy Mozart tette

Írta: 

A Beethoven, Mozart vagy akár Chopin által írt zongoradarabok mai előadásukban teljesen más hangzást kapnak, mint akkor, amikor a zeneszerzők először adták elő műveiket.

Az elmúlt évtizedekben a zenetudósok igyekeztek minél többet megtudni arról, hogy a technikai változásoknak miként módosult a zenék hangzása, és ezzel együtt a közönségre gyakorolt hatása.

Az Oslói Egyetem zenetudós professzora, Rolf Inge Godoy, aki szerint a test mozgása lényegesen befolyásolja azt, hogy mit hall a közönség, és az adott hangzás milyen benyomásokat kelt az emberekben.

Dr. Godoy digitális mozgásrögzítést használt fel arra, hogy tanulmányozza a zenei mozgást. Infravörös kamera fényét visszaverő pontokat helyezett el egy csellista kezére, majd a használt technikával másodpercenként 500 képkocka rögzítette a zenész mozgását. Egy számítógépes algoritmus végül kapcsolatot mutatott ki a mozgás adatai és a zene hangzása között.

Mindezen kutatások után adódott a kérdés, miként játszották el a nagy mesterek műveiket, és milyen különbség volt akkor a darabok hangzása és a közönség reakciója között?

Christina Kobb, a Norvég Zeneakadémia doktorandusza csatlakozott a kutatáshoz, és elsajátította azt a zongora technikát, ami alapján közel 2000 évvel korábban játszottak.

Az 1820-as években íródott darabok előadása furcsa volt Kobb számára, hiszen valamelyest automatikus mozdulatukat kellett újratanulnia. A Godoy által sejtett eredmény végül beigazolódott, amennyiben Kobb szerint régen teljesen más fizikai mozdulatokkal játszottak, mint ma, ez pedig teljesen más érzelmi állapotot eredményezett, így a közönségre gyakorolt hatása is különbözött a maitól.

 

Rachel Nuwer cikke alapján

 

 

Hírlevél feliratkozás

Feliratkozom

1022 Budapest, Detrekő u. 12. +36-1-786-64-64