10 dolog, amiért nagyon szeretjük Richard Strausst
Írta: Ribáry ManuélaÚgy gondoltuk, megünnepeljük a zeneszerző 154. születésnapját, és felsoroljuk, szerintünk miért nagyszerű alakja a zenetörténetnek. Vigyázat! A listában előkerülnek a nácik és Elvis Presley nadrágja is.
Már azelőtt írt filmzenét, hogy egyáltalán filmezésről beszélhettünk volna
Megvan a 2001: Űrodüsszeia különleges zenéje? Mikor is született? Hát bizony, nem 2011-ben! Richard Strauss már 1896-ban befejezte az Imigyen szóla Zarathustra című darabot, amiről már akkor sejtette, hogy az emberiség történetét az egyik leghatásosabban aláfestő darab lesz. Végül Stanley Kubrick használta fel a film egyik korai verziójában.
Strauss így nyilatkozott a darabról:
„Nem szándékoztam filozofikus zenét írni, vagy akár zenei portrét festeni Nietzsche nagy művéről. Sokkal inkább kívántam zenébe átültetni az emberiség fejlődésének eszméjét a kezdeti primitív szinttől a valláson s a tudományon keresztül, Nietzsche emberfeletti ember fogalmának megfelelően. A szimfonikus költemény Nietzsche géniuszának hódol, s ez a géniusz az Imigyen szóla Zarathustra című könyvben mutatkozik leginkább meg.” Ezért jelent meg a partitúra a következő alcímmel: „Friedrich Nietzsche után szabadon.”
Az 1902-es magyarországi bemutató után a fiatal Bartók Béla el volt ragadtatva, lelkesedett érte, és éppen Strauss műve mozdította ki korai alkotói válságából.
Süteményekről és hallucinációkról is írt zenét
Strauss 1924-es Schalobers (Tejszín) című balettje egy csapat gyereket fest elénk, akik szenvedélyesen hódolnak a cukros élvezetknek egy bécsi cukrászdában. Aztán egyszer csak az álom és a képzelet határa elmosódik és hallucinációk veszik a kezdetüket. A sütemények életre kelnek, és a Praliné Herceg csodás partit ad és a sütemények addig lázadnak, hogy a végén még sör is érkezik. Teljesen átlagos dolog ez ugye... Nem tudjuk, Strauss melyik korszakát élte, amikor a darab született. De mi is kérünk abból, aminek ekkor a hatása alatt volt.
Egy kicsit komolyabbá tette a Strauss nevet
Nincs több „prüntyögő” keringő a bajszos Johann Struss-tól, aki még André Rieu munkásságáért is felelős – Strauss zenéje sokkal komolyabb, gondolatébresztőbb, néha egészen nehéz, ünnepélyes zenekari zene.
A házassága is rendkívüli volt
Pauline de Ahna, Strauss szoprán-énekesnő felesége minden értelemben rossz természetű, excentrikus és keményfejű volt. A zeneszerző mégis úgy érezte, a felesége a múzsája is egyben. A házasságuk 53 évig tartott. Pauline csupán 8 hónappal élte túl.
A Négy utolsó dalt akkor írta, amikor már alaposan a nyolcvanas éveiben járt
A Négy utolsó dal Strauss kései életművének egyik csúcspontja. Egyik kritikusa úgy jellemezte a művet, mint „A legtudatosabban megkomponált és kivitelezett búcsúzás a zenében.” Úgy is szokták emlegetni, hogy ez Strauss naplementéje az Imígyen szólott Zarathusztra napkeltéje után.
Sok alkalommal ellenállt a náciknak
A nácik és Strauss viszonya még nagyon sok vita tárgya, mindenesetre az a hír járja róla, hogy a magánéletében sokat szidta Goebbelst, többek között „uborkafára felkapaszkodott” -ként emlegetve. Strauss ahhoz is ragaszkodott, hogy zsidó barátja, a libretto szerző Zweig neve megjelenjen közös operájuk A hallgatag asszony színlapján, nem kis bosszúságot okozva ezzel a náci híveknek. Hitler és Goebbels inkább elkerülték a darabot, amelyet három előadás után le is vettek a színpadról.
Szeretett golfozni
És nem is volt rossz játékos egyébként.
Bizonyított, hogy a 20. század eleji bajuszdivat nem néz ki feltétlenül nevetségesen
Kedves Edward Elgar, bocsánat, de most éppen rád kacsintgatunk! Talán érdemes lenne példát venni Strauss bajszáról! Nézzük ezeket a precíz vonalakat és a finom, ezüstös színt! Na igen, ez az arcszőrzet viselésének a következő szintje!
Ő írta minden idők talán legfelkavaróbb operáját
A Salomé-ban nem csak a híres Hét fátyol tánc a különleges, ahol a szereplők szinte transzba esnek a végére, de van egy másik, nagyon zavaros jelenet is az egészben – amikor a főszereplő megcsókolja Keresztelő János levágott fejét.
Az Imígyen szólott Zarathusztrát még a Király is felhasználta
Bizony, bizony még Elvis Presley is megszólaltatta a híres darabot. Ki gondolta volna, hogy ez egy igazi rockabilly klasszikus is?!
Kép: Pexels, Wikipédia