10 nagyon bizarr hangszer a nagyvilágból

Írta: 

Nagyon masszív rézfúvósok, egészen bizarr fafúvósok, pipák, sípok, nádihegedűk. Mutatunk 10 nagyon fura hangszert, melyek minden képzeletet felülmúlnak.

A szarv alakú rezgőkürt

Az eredeti hangszer a hornocupian dronepipe nevet viseli. A furcsa külsejű fúvós egy teljesen 3D nyomtatással készült alkotás. A különös tárgyat a MONDAN stúdió munkatársai tervezték, akik, több más furcsasággal együtt egy művészeti installációt készítettek a hangszerekből, köztük egy miniatűr didgeridoo-ból, egy egyhúros, piezo-elektronikus monocsellóhegedűből és egy egyhúros utazó basszusgitárból. Aki szívesen játszana valamelyiken, az tegye fel a kezét!

Hiperbasszusfuvola

A relatíve újonnan megjelent hangszer a fúvósok családjának legmélyebb darabja. Sokan ködkürt-fuvolának is nevezik, mert mély hangja a hajóknak jelzést adó, hatalmas fúvókákra emlékeztet. A hangszer teste több, mint 15 méter hosszú. A korai beszámolók szerint a hangja még „fejlesztés alatt” áll, a mostani példányok még egy kicsit ködösen, hörgősen szólnak.

Oktobőgő

A hatalmas vonós az 1850-es évekből származik. Jean-Baptiste Vuillaume találmánya, aki rajongott a nagyon mély hangú húros zeneszerszámokért. Berlioz állítólag hatalmas oktobőgő rajongó volt. Hogy a hangszer nem terjedt el még jobban, annak valószínűleg az az oka, hogy 3,48 méteres magasságával a bőgő akkora, hogy nem lehet kézzel megszólaltatni, hanem lábpedálok segítik a játékot.

Borzomin

Ez a hátBORZongató hangszer a Theremin közeli rokona. Tulajdonképpen egy Theremin, amit átvezettek egy borzon. Igen. Ennyi.

Pirofonikus orgona

Más néven tűzorgona, és igen, a megszólaltatásához égésre van szükség. A hangszer propánnal és gázolajjal működik, valójában kisebb robbanások játszódnak le a belsejében, ezek szólaltatják meg a sípokat.

Bádogverkli

Henry Dagg valószínűleg a világ legkirályabb titulusának a birtokosa, ugyanis hangszobrásznak nevezheti magát. A bádogverkli is az ő találmánya. Ez a hangszer tulajdonképpen egy, két fém hordóból álló, kerékhajtású mechanikus hárfa, amelyben 11, szegecsekkel kivert henger található. Az apró szögek pendítik meg a húrokat. A hangszer gyomrában.

A nagy cseppkőorgona

A nagy cseppkőorgona Leland W. Sprinkle zseniális találmánya 1956-ból. A hangszer egy virginiai barlangban található, és első ránézésre egy hagyományos harmóniumra emlékeztet. Csakhogy a billentyűk apró gumikalapácsokat mozgatnak meg, amelyek millió éves cseppköveket szólaltatnak meg. A barlang kövei lassú, titokzatos, csengő-bongó hangon kezdenek el zenélni, és az egész levegőben érezni a rezgéseket. A rossz nyelvek szerint viszont az ötletet az adta, hogy Leland kisfia beütötte a fejvét az egyik cseppkőbe egy túra során, és az búgó hangot adott.

A tengeri orgona

Egy nagyon különleges projekt keretében magát a tengert változtatták zenésszé a horvátországi Zadar városában. A kikötőben a rakpart alá csöveket helyeztek. A tenger hullámzása ezek segítségével alakul át meglepően harmonikus és dallamos zenévé.

A csellókürt

A különös megjelenésű vonós-fúvós 1936-ban került a címlapokra. A neve tulajdonképpen magáért beszél. A zeneszerszámot a rá szerelt húrokkal lehetett megszólaltani, a hangok viszont a hagyományos fa zörejszekrény helyett a fém testben szólaltak meg. A korabeli beszámolók szerint pont úgy hangzott a játék, mint egy fúvós és egy vonós hangszer keveréke... Meglepő, nem?

Csengő-bongó fa

Burnley-ben, Lanchesire-ben található ez a nagyon különleges alkotás. A zenélő fa több, mint 100 apró sípból áll, amelyeket a szél szólaltat meg. Mindig más, különleges, többszólamú, sejtelmes melódiát hallhatunk.

Képek forrása: Pexels/Méline Waxx

Forrás

Hírlevél feliratkozás

Feliratkozom

1022 Budapest, Detrekő u. 12. +36-1-786-64-64