Petrovics Emil kilencven éve született

Petrovics Emil (1930-2011) kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerzőérdemes és kiváló művész, 90 évvel ezelőtt született.

Petrovics Emil a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés tanszakán végzett, majd az ötvenes évek első felében a Budapesti Szikra Nyomda üzemi zenekarát vezette. 1964-től a Színiakadémia tanára, 1968-tól a Zeneakadémia tanszékvezető főiskolai tanára volt, zeneszerzés tanszakon tanított. 1967-től 1999-ig a magyar szerzői jogvédő szervezet, (későbbi nevén) az Artisjus elnökeként is tevékenykedett. 1986 és 1990 között a Magyar Állami Operaház igazgatójaként (1988-tól főigazgatójaként) működött, majd 2003 és 2005 között az intézmény főzeneigazgatója volt.

Számos hazai és nemzetközi zenei versenyen zsűrizett, valamint, a hatvanas-hetvenes években a Magyar TelevízióKi mit tud? című ikonikus műsorában zenei szakértő, Pernye András mellett. Számos színdarabhoz és filmhez komponált zenét, mindhárom operáját bemutatták itthon és külföldi operaházakban is. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: zeneszerzőként kilenc, karmesterként hét.

Első jelentős kompozíciója Vonósnégyese (1959). Ugyanebben az évben íródott a Négy önarckép álarcban c. műve (csembalóra). 1960-ban Szinetár Miklóssal és Ungvári Tamással, az első magyar musicalszínház alapítója, zenei vezetője volt. Petrovics Emil több új magyar zenés dráma írója, zenei szervezője, többek között, a Koldusopera, valamint az Egy szerelem három éjszakája és a Mélyvíz dirigense volt.

1961-ben mutatták be a Magyar Rádióban, majd 1962-ben a Magyar Állami Operaházban "Ilyen a háború" című egyfelvonásos operáját, amely Hubay Miklós drámája alapján készült zenemű, s a második világháborúnak az emberi személyiségben véghezvitt pusztító hatását dolgozza fel. Ezzel egy időben írta meg a Lysistraté című egyfelvonásos koncert-vígoperát, 1967-ben pedig megírta a Jónás könyve c. oratóriumát.

1969-ben Budapesten került színre a Dosztojevszkij műve nyomán íródott Bűn és bűnhődés.

1979-ben született a Pécsett bemutatott Salome c. balettje (Oscar Wilde nyomán). Munkásságából kiemelkednek a magyar irodalom klasszikusainak (Petőfi, Mikes stb.) verseire, szövegeire írott kantátái (pl.: II. kantáta: Ott esem el én - 1972; V. kantáta: Törökországi levelek - 1981; IX. kantáta/utolsó: A Dunánál, 1998). Magyar írók és költők szövegeire írt számos kantátáját és szimfonikus művei most is szerepelnek hazai és külföldi együttesek műsorán. 1959-ben jelent meg M. Ravelről írt könyve, Önarckép - álarc nélkül című önéletírását 2007-2008-ban publikálta.

Az Erkel Ferenc-díjat már fiatalon, 1960-ban megkapta (majd 1963-ban is). Kétszer kapott Kossuth-díjat: 1966-ban és 2006-ban. 1994-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjává választották. 1995-ben Petrovics Emil kapta a Nyakkendő-díjat, amely Filmszemle filmes hallgatóinak díja a legjobb elmélettanár számára. 75 évesen, 2005-ben kapta meg a A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, sokoldalú szakmai és közéleti tevékenysége, életműve elismeréseként. 81 éves korában hunyt el, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben megtartott búcsúztató után Szigligeten helyezték örök nyugalomra. 2012-ben a rákoshegyi Bartók Zeneházban Petrovics Emil hagyatékából emlékszobát rendeztek be. 


forrás: 123

 

 


Nyomtatás   E-mail