Időgép címmel új kiállítás nyílt a Ludwigban

Időgép címmel új kiállítás nyílt a Ludwig Múzeum mintegy nyolcszáz darabot számláló gyűjteményéből.

A Ludwig Múzeum új kiállítása nem csupán a címben felvetett időutazás tudományos-fantasztikus lehetőségével foglalkozik, hanem az idő és a művészet viszonyát vizsgálja különféle szempontokból, és magukat a műveket tekinti olyan időgépeknek, amelyek lehetővé teszik számunkra a mentális utazást.

idogep 8509w

fotó: Somogyvári Ágnes

A kiállítás a koronavírus-világjárvány „rövid szünetében”, rendkívüli körülmények között jött létre, így nem hagyhatta figyelmen kívül az elmúlt időszak tanulságait sem. A múzeum mintegy nyolcszáz darabos gyűjteményéből ezért a tárlat olyan műveket mutat be, amelyek a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait tárják a néző elé – Szipőcs Krisztina kurátor személyes nézőpontjából.

A kiállítást az idővel, az idő múlásával és nevezetes dátumokkal kapcsolatos művek vezetik be, majd a látogató családi fotókon, naplókon keresztül kap betekintést egyéni életsorsokba és családtörténetekbe, a kelet-közép-európai privát történelembe. A műveken mint dokumentumokon keresztül megismerhető a közelmúlt történelme, a hétköznapok és a sorsfordulók, így többek között a kelet-európai rendszerváltás és ennek összefüggései a történelmi avantgárddal. A látogató elgondolkodhat az emlékművek sorsáról, valamint a művészet, társadalom és politika összefüggéseiről. Szó esik a társadalmi utópiákról és azok kudarcáról, forradalmakról és háborúkról, illetve irodalmi utópiákról és inspirációkról, jelszavakról és fogalmakról.

idogep 8535w

A disztopikus jövő, illetve a futurisztikus jelen a témája az emberi testtel és pszichével foglalkozó egyik installációnak, valamint annak a filmnek, amely a legújabb kori hadviselés, a háborús traumák és a virtuális valóság témáját mutatja be. Kiemelt figyelmet kapott a halál pillanata mint az emberi sors, életpálya végpontja és lezárása. A tárlat bemutatja azokat a valóságos és elképzelt technikai eszközöket is, amelyek célja a pillanat, a valóság minél tökéletesebb fotográfiai rögzítése, Picasso kapcsán pedig felidézi, hogy miként reflektálnak nagy elődeikre, a festészet történetére a huszadik század legnagyobb újítói. Végül a tárlat megvizsgálja a „műbe zárt” időt is, felsorakoztatva azokat a műveket, amelyek a szokásosnál hosszabb idő alatt, számtalan részből, variációból, munkából állnak össze egy-egy monumentális alkotássá, így bemutatásukra csak ritkán adódik alkalom.

forrás: www.ludwigmuseum.hu 


Nyomtatás   E-mail