Hamarosan szentjánosbogarak ezrei rajzanak

A szentjánosbogár-féléknek 2000 faja ismert, Magyarországon 3 faj fordul elő. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; az ivarok egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk (biolumineszcencia) segíti. Fényt a luciferin nevű pigmentoxidációjával bocsátják ki, a folyamatot a luciferáz enzim katalizálja.

Nemcsak az imágók, de a lárvákbábok és tojások is bocsátanak ki fényt. Meleg nyári estéken, nedves réteken, erdőkben megfigyelhetjük a fű fölött keringő, s a fűben felvillanó morzejeleket. A szaporodási időszakban és nagy populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt. A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik. Az imágók júniustól egészen július végéig láthatók, június-júliusban van a rajzásuk. A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását.  

Magyar neve Keresztelő Szent Jánoshoz fűződik:"A néphit szerint Szent János (Szent Iván) napjának estéjén, június 24-én a földben rejlő kincs tűzláng fel­csapásával jelzi magát, s ahol a láng felcsap, csak keresni kell, s a földben megtalálható a kincs. A szentjánosbogár Szent János napja táján röpköd és világít a legtömegesebben."

A szentjánosbogár-félék szerte a világon tehát, ilyenkor világító testükkel ragyogják be az éjszakát. Ám a tudósok szerint a csoda végveszélyben van és a család több mint kétezer faját a kihalás fenyegeti. A Bioscience nevű tudományos lapban megjelent friss kutatás szerint a szentjánosbogár-félék fennmaradását elsősorban a természetes élőhelyük zsugorodása veszélyezteti. Sara Lewis, a Tufts University professzora arról beszélt, a szinkronizált fényjátékukról ismert malajziai szentjánosbogaraknak a szaporodáshoz úgynevezett mangroveerdőkre van szüksége, de ezek helyére Malajziában olajpálma-ültetvényeket telepítenek.

Még meglepőbb, hogy a második legfőbb veszélyforrás, ami ezekre a csodálatos teremtményekre leselkedik, az az éjszakai mesterséges fény. Ebbe beletartoznak az utcai fények és a skyglow, azaz a bizonyos felső légköri fénykibocsátással járó kémiai reakciók is. Ezek nemcsak az élőlények bioritmusát, hanem a párzási rituáléját is nagyban befolyásolják.  Ebben sajnos a LED-izzók használatával sem segíthetünk nekik. A kutatásban megjegyzik, becslések szerint bolygónkon a szárazföld 23 százalékán van jelen éjszakánként a mesterséges fény. Van, ahol a tömeg agyontapossa őket, máshol a motorcsónakokkal nemes egyszerűséggel tönkreteszik az élőhelyüket. A turizmust ezért mindenképpen szabályozni kellene a megóvásuk érdekében.

Szentivánéj környékén csodálatos élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak az Alcsúti Arborétumba, és megfigyelik a szentjánosbogarak rajzását.

A szakvezetéseken az érdeklődők választ kapnak többek közt olyan kérdésekre, hogyan világít a szentjánosbogár, honnan ered az elnevezése és hogy milyen életmódot folytat. Az Alcsúti Arborétum pénztárában a Szentjánosbogár szakvezetésre ebben az időszakban 10:00 – 21:00 óráig vásárolhatóak meg belépők. A Vál-völgyi Kisvasút hosszított menetrenddel várja az ide látogatókat, így a Felcsútról érkezők és az ott parkolók még egy élménnyel gazdagodhatnak a arborétumba vezető útjukon.

forrás: https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2020/06/10/alcsuti-arboretum-szentjanosbogar-rajzas-szakvezetes-2020/


Nyomtatás   E-mail