Az Intermezzo témája a zuglói Japánkert

Az Intermezzoban Bálint Edina vendége Gódorné Hasenauer Zita tanár, a Japánkert szakértője

Újból megnyílt a nagyközönség előtt Zugló egyik ékessége, a Kövér Lajos utcai Japánkert. Ez hazánk elsőként telepített japán stílusú kertje, amelyet 1928-ban tervezett és épített az iskola alapítója és első igazgatója Varga Márton, aki Budapest főkertésze is volt korábban.

Bár főleg a hagymás virágok nagy rajongója és szakértője volt, ez a japán kert olyan szépre sikerült, hogy a japán császári dinasztia tagja, a Japán Császári Haditengerészetnél szolgált Takamacu herceg és felesége magyarországi látogatásuk alkalmával felkeresték a frissen telepített kertet és tetszésüket kifejezve számos növénykülönlegességet ajándékoztak a kert számára.

A kert meghatározó részei a csodás, nagy kövek, amelyek a 200 négyzetméteres tófelületet szelik át, vagy övezik. Érdekesség, hogy a legtöbb itt felhasznált kő a budapesti fogaskerekű vasút 1927-ben kezdődött átépítési munkálatai során felszínre került darabok, amelyeket ló vontatta kocsikon szállítottak a japán kertbe. A kövek végigvezetik a vízen az embert, öröm volt lépni a kisebb-nagyobb formákra és a kőhidacskákon sétálni a víz felett ide-oda. Minden kanyarban volt új látnivaló, megállni és gyönyörködni. Közben senki miatt nem kellett sietni, a körülvevő tankertben szinte hangtalan dolgoztak a tanulók.

Az 1930-as években tehát, a japán trónörökös meglátogatta a létesítményt, ami annyira tetszett neki, hogy miután hazatért a szigetországba, több fát is küldött a zuglói intézmény számára. Ezek közül, a második világháborús pusztítások ellenére, néhány még ma is látható a kertben, például egy japán ruta (Orixa Japonica), egy kínai lilaakác (Wisteria Sinensis), egy különleges telt virágú mályvacserje (Hibiscus syriacus)

japánkert1

A mostani kert állítólag már csak kevéssé hasonlít az eredetire, ami az ’50-as, ’60-as években történt átalakításoknak, kibővítéseknek köszönhető. Ma, ahogy mindig is, az iskola tanárai és diákjai tartják karban a kertet, ami nem lehet kis feladat, tekintve a szép fajtagazdagságot. Páfrányfenyő (Gingko Biloba), csodás magnóliafélék, csüngő japánakác (Saphora japonica ’Pendula’) és ritka orgonafélék (pl. jósika orgonák), tündérrózsák is színesítik a kertet.


forrás: https://gardenista.hu/2018/04/07/csoda-pesten-amirol-nem-tudtal/