124 éves a Vígszínház

1896. május 1-én nyitott meg a Vígszínház, a főváros új színháza, Jókai Mórnak az eseményre írt darabjával. A színház alapításának terve már évekkel előtte felvetődött, végül, 1894-ben megalapították a Vígszínház Rt.-t. A Vígszínház 1896-ban, egy év alatt épült fel, a bécsi Fellner és Helmer iroda tervei alapján. Az épület mögött akkoriban még mocsaras terület húzódott. Körülötte szempillantás alatt épült ki a káprázatos századfordulós Budapest, és a polgárság új központja, a Lipótváros, majd az Újlipótváros.

Első igazgatója Ditrói Mór volt, aki Kolozsvárról érkezett Budapestre, és rengeteg fiatal, akkor még ismeretlen tehetséget hozott magával, hogy egy modern együttest hozzon létre. Játszottak klasszikus darabokat, kortárs műveket, és sikerre vittek francia vígjátékokat is. 1897-ben elindította a Vígszínház színésziskoláját, ami 1903-ig működött, amikor is megalakult belőle a Országos Színészegyesület Színészképző Iskolája.

Az első világháború után a színház gazdasági helyzete megromlott. A korábban az intézményt létrehozó és fenntartó Faludi Gábor egy amerikai üzletembernek, Ben Blumenthalnak adta el a színházat (1920). A színház élére Roboz Imre került igazgatóként (1939-ig), művészeti igazgatóként pedig Jób Dániel. Utóbbi a Ditrói által megkezdett munkát hasonló igényességgel folytatta, s olyan neves színházi alkotók voltak a Vígben, mint például, Molnár Ferenc. Az amerikai tulajdonos az őt ért támadások következtében 1926-ban távozott. Ebben a korszakban tűntek fel olyan tehetséges fiatalok, mint Tolnay KláriDajka Margit vagy Mezey Mária. 1935-ben Pesti Színház néven új kamaraszínháza lett az intézménynek a Révay utcában.

Az 1939-es törvényekmiatt,Roboz Imre és Jób Dánielnem dolgozhatott tovább. Az igazgató székbe Harsányi Zsolt került, aki előbb Bókay Jánost, majd Hegedűs Tibort kérte fel dramaturg-igazgatónak. Harsányi korai halála (1943) után Hegedűs Tibor került az igazgatói székbe. Működése alatt a pincében, üldözött színészeket bújtattak (pl. Várkonyi Zoltánt, a későbbi igazgatót).

1945. január 16-án bombatalálat érte az épületet. Miközben az év tavaszán még romokban állt, Jób Dániel elkezdte a társulat újraszervezését. Az első bemutató, ami májusban így a Rádius mozi színpadán zajlott le, Gorkij: Éjjeli menedékhely című műve volt.

1951 és 1961 között – amikor a Magyar Néphadsereg Színháza néven működött – öt igazgatója volt Ladányi Ferenc, Horváth Ferenc, Goda GáborSomló István és Magyar Bálint személyében.

1961-ben ismét visszakapta a Vígszínház nevet, és ettől az évtől a híres Várkonyi Zoltán lett a színház igazgató-főrendezője. Várkonyi Zoltán igazgató-főrendezőként határozta meg a teátrum újkori történetét, Horvai István rendezővel együtt. Mellettük bontakozott ki két fiatal rendezői pálya is: Kapás Dezsőé és Marton Lászlóé. Kapás Dezső korai halála (1993) nagy veszteség volt a társulat számára.

Várkonyi folytatta és megújította nagy elődei iskoláját, a korszerűség és népszerűség rjegyében. „Vonzódom az »izgalmas«, az »érdekes« színházhoz” – mondja. „Nem szeretem az epikus, az irodalmiaskodó színházat! A színház cselekvő, aktív valami! Boldog vagyok, ha a közönség az előadás után gondolkodni kezd azon, amit látott. De boldogtalan volnék, ha az előadás közben nem jutna eszébe semmi! Azonnal az értelemre, az érzelmekre, az idegekre ható színházat szeretek csinálni. Nem kedvelem tehát a lassú áramlású, pszichologizáló műveket, amelyek a semmit próbálják úgy csoportosítani, hogy valaminek lássék.”

A Várkonyi-érában, a hetvenes években kibontakozott a magyar dráma második aranykora Örkény István, Eörsi István, Szakonyi Károly, Csurka István, Gyurkovics Tibor, Székely János, Sütő András, majd a következő nemzedék, Nádas Péter, Bereményi Géza, Kornis Mihály, Spiró György, Esterházy Péter és az elmúlt években a legfiatalabbak, Kárpáti Péter, Hamvai Kornél műveivel.

Legendás előadások sora jelzi ezt az időszakot: a Romeó és Júlia, A fizikusok, a Közjáték Vichyben, A vörös postakocsi, a Szerelem, ó!, A testőr, Ványa bácsi, A nők iskolája, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Három nővér, a Házmestersirató, a Kakukkfészek, az Eredeti helyszín, az Őfelsége komédiása, a Körmagyar, a Bűn és bűnhődés. A Pesti Színház repertoárján pedig megtalálható volt az Egy őrült naplója, A nyár, a Furcsa pár, a Platonov, a Nagyvizit, az Adáshiba, a Macskajáték, az Utazás az éjszakába, a Pisti a vérzivatarban, az Equus, a Találkozás, a Kőműves Kelemen, a Szentivánéji álom.

A Várkonyi-társulat nagyjai voltak, Tábori Nóra,Sulyok Mária, Pálos György, Ruttkai Éva, Bulla Elma, Bánki Zsuzsa, Bilicsi Tivadar, Somogyvári Rudolf, Benkő Gyula, Pethes Sándor, Páger Antal, Latinovits Zoltán, Szabó Sándor, Tomanek Nándor, Tábori Nóra, Fehér Miklós, Darvas Iván és Bárdy György.

1967-ben nyílt meg a Vígszínház kamaraszínháza, az 560 személyes Pesti Színház, a Váci utcában.

A színház az 1970–1980-as években kortárs külföldi és magyar ősbemutatók mellett a következő eredeti magyar musicalekkel vonzott magához új közönségrétegeket: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról; Harmincéves vagyok; Jó estét nyár, jó estét szerelem!; Kőműves Kelemen, majd a még most is telt házakat vonzó A padlás. A vígszínházi siker-repertoár másik meghatározó darabja a Játszd újra, Sam! volt, amely lassan 30 éve folyamatosan műsoron van.

A színházat 1995-ben tovább bővítették a Házi Színpad nevű stúdióval, amely a továbbiakban különleges hangú, kortárs drámaírók (például Enda Walsh, Martin McDonagh, Vaszilij Szigarjev, a magyar szerzők közül pedig Kárpáti Péter, Esterházy Péter) bemutatkozó helye lett.

Várkonyi Zoltán halála után, 1979-ben Horvai István vette át az igazgatást 1985-ig, őt pedig Marton László követte. 2009. február 1-jétől Eszenyi Enikő vezette a teátrumot, 2020-tól pedig, Rudolf Péter az új igazgató a Vígben.

forrás: Vígszínház

 

 


Nyomtatás   E-mail