Tanárnő kérem! – Portré Nadia Boulanger-ról
Nadia Boulanger muzsikus családban született, ahol már a nagyszülők is képzett muzsikusok voltam, ám mégis leginkább Nadia húga, az igen fiatalon, mindössze 24 évesen elhunyt Lili lett ismert mint tehetséges zeneszerzőnő. Nadia tízéves korában került be a párizsi Conservatoire-ba, ahol nem kisebb mesterek oktatták zeneszerzésre, mint Charles Marie Widor és Gabriel Fauré, továbbá magánúton orgonálni is tanult Vierne-nél és Guilmant-nál. Apja halála után, tizenhárom éves fejjel ő lett az egyetlen kenyérkereső a családban, fellépésekkel és zongoraoktatással kereste meg a napi betevőt. A Conservatoire tanulójaként több díjat is elnyert, de a hőn áhított Római Díjat nem kapta meg, majd csak később, 1913-ban Lili húga részesült ebben az elismerésben, ráadásul ekkor kaphatta először nő a díjat.
Zeneszerzői munkássága nagyjából 1901 és 1922 közé tehető, leginkább dalokat, kisebb-nagyobb vokális műveket komponált, de zenekari művek, kamaradarabok is fűződnek a nevéhez, továbbá egy operát is írt. Zenei nyelve erősen kromatikus, Debussy hatása nyilvánvaló. Nem sokkal Lili halála után azonban abbahagyta a komponálást, hiába unszolta volt tanára, Fauré, hogy folytassa.
Nagyjából akkor kezdett el vezényelni, mikor felhagyott a komponálással, s ő volt az első nő, aki olyan neves zenekarokat irányított, mint a New York-i Filharmonikusok, a Bostoni Szimfonikus Zenekar vagy a BBC Szimfonikus Zenekar. Nadia Boulanger nevéhez fűződik Copland Szimfónia orgonára és zenekarra, valamint Stravinsky Concerto, Dumbarton Oaks című műveinek bemutatói. Néhány felvétel is fennmaradt tőle: vezényelte Jean Françaix zongoraversenyét, Monteverdi-madrigálokat (az első Monteverdi-felvételek!!), valamint Brahms keringőit négykezesezte tanítványával, a legendás román zongoraművésszel, Dinu Lipattival.
Nadia Boulanger neve azonban leginkább pedagógusként maradt fenn. 1907-ben kapott először tanári állást Párizsban, majd 1921-től a Fontainebleau-ben található Amerikai Konzervatórium tanára lett, amelyet Paul Dukas vezetett. Később a párizsi Conservatoire-ban is tanított, a második világháború alatt pedig többek között a Juilliard-on is működött. Angliában a Yehudi Menuhin Schoolban és a Királyi Zeneakadémián is oktatott. Tanítványainak segített eligazodni az összhangzattan, a partitúraolvasás, az ellenpont és az analízis területén. Szinte egészen haláláig, 1979-ig jártak hozzá a növendékek, akiknek teljes listája könyveket töltene meg, még a legfontosabbak közül is csak találomra emelhetünk ki néhányat: Anhalt István, Daniel Barenboim, Leonard Bernstein, Elliott Carter, Aaron Copland, Dinu Lipatti, Astor Piazzola, Ned Rorem, Igor Stravinsky és Szőnyi Erzsébet.
Vissza a hírekhez
