Steve Reich 75

A mai kortárs zene egyik legmeghatározóbb alakja október elején ünnepelte 75. születésnapját. Ez alkalomból a Müpa október 30-án ünnepi koncertet tart, melyen több magyarországi bemutató is elhangzik.

New Yorktól Londonig, Párizstól Portóig, Stockholmtól Krakkóig a legjelentősebb hangversenytermekben életművét bemutató koncertekkel és fesztiválokkal köszöntik Steve Reich-ot és nem lesz ez másképp a Művészetek Palotájában sem. Az október 30-i ünnepi hangverseny közel negyven évet ölel fel pályájából, a jubileumon túl az est különlegessége, hogy a műsorban szereplő három darabból kettőt most hallhat először a hazai közönség. A Triple Quartet, a Double Sextet és a Drumming előadásában a Kelemen Kvartett, az UMZE Kamaraegyüttes és az Amadinda Ütőegyüttes működik majd közre. A Triple Quartet hangvételére meghatározó hatást gyakorolt Bartók IV. vonósnégyesének utolsó tétele, míg a Double Sextet egyike a művész legutóbbi kompozícióinak, 2009-ben Pulitzer-díjjal jutalmazták. Az est második felében munkásságának egyik legmonumentálisabb darabja, a Drumming hangzik el, amely ütős körökben ma már alapműnek számít, zeneiskolákban oktatják. 1971-es bemutatása után ez hozta meg Reich számára a világhírt.

Steve Reich 1936. október 3-án született New Yorkban. 1957-ben a Cornell University-n diplomázott, majd a Juilliard School of Music-ban és a Mills College-on is tanult zeneszerzést. Ezt követően ütőhangszeres játékkal, majd balinéz és gamelán zenével foglalkozott, de ősi héber kantillációkat is tanulmányozott New Yorkban és Jeruzsálemben. Reich az úgynevezett minimalista vagy repetitív  zene egyik legnevesebb képviselője. Ezt az új műfajt és elméleti-ideológiai alapját három másik amerikai komponistával, Philip Glass-szal, La Monte Younggal és Terry Riley-val teremtette meg a hatvanas években. Habár együtt szokták emlegetni őket, mindegyikük egyéni zenei világot hozott létre.

Reich folyamatzenének nevezte el muzsikáját, amelynek lényegét először 1968-ban fejtette ki A zene mint folyamat című esszéjében. Ez egyesek szerint a XX. század egyik legnagyobb hatású zeneelméleti írása. Első műveivel a ’60-as évek közepén hívta fel magára a figyelmet, majd 1966-ban saját együttest alapított, amellyel évtizedekig járta a világot. 1990-ben Different Trains című műve elnyerte a legjobb kortárs kompozíciónak járó Grammy-díjat. 1999-ben Music for 18 Musicians című alkotásáért ismét Grammy-díjat kapott. 1994 óta az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tagja. Számos kitüntetés, díj és elismerés tulajdonosa, elnyerte többek között a Columbia University Schumann-díját, a California Institute of the Arts tiszteletbeli doktori címét és a Musical America magazin „Év zeneszerzője” elismerését. Rendszeresen együtt dolgozik feleségével, Beryl Korot videoművésszel. Együttműködésük eredményeként született meg többek között a The Cave című alkotás és a Three Tales című, 2002-ben befejezett dokumentumopera, ez utóbbit jelenleg is sikerrel játsszák Nyugat-Európában, Ausztráliában, Amerikában és a Távol-Keleten.