Philippe Jaroussky - az angyali hangú énekes
Philippe Jaroussky napjaink egyik legismertebb kontratenorja. Eredetileg hegedülni, majd zongorázni tanult, a Versailles-i egyetem régizene szakán szerzett diplomát. Frissdiplomásként döbbent rá, mi az, amit igazán szeretne csinálni - Fabrice di Falco hangversenye annyira lenyűgözte, hogy eldöntötte, énekelni fog.
"Amikor meghallottam a tiszta, éterien csillogó hangot, eldöntöttem, kontratenor leszek. Éreztem, hogy menni fog." - Ezért aztán mozgósítva zenei kapcsolatait felkereste a neves énekes-tanárt, Nicole Fallient. - "Közel tizenegy éve dolgozunk együtt. Hatalmas szerencse, hogy azonnal rátaláltam, mert elkerültem az állandó váltogatásokkal járó veszélyt."- nyilatkozta 2007-ben.
Így kezdődött hát a csoda, megérzése megalapozottnak bizonyult: pár év tanulás után mára világhírű sztár lett belőle. Európa legpatinásabb operaházaiban lép fel és albumai is jól fogynak. Nem csoda, hiszen a fiatal művészben megvan minden, ami szerethető: fiatal, lelkes, előadásain teljes odaadással énekel, és ahogy azt a La Terrasse újságírója is megfogalmazta, az angyali énekhanghoz ördögi virtuozitás párosul.
Első lemezén Scarlatti Sedecia-ját énekli, és az akkor mindössze 21 éves énekesnek az album egyből sikert hozott. Az operavilág felkapta a fejét az ifjú tehetségben rejlő lehetőségekre. Két év sem kellett hozzá, hogy fellépjen a francia Il Seminario Musicale együttessel, 1999-ben elnyerte a Festival Royamount legtehetségesebb előadónak járó díját, 2004-ben a "Victoires de la Musique" díjátadáson az év legjobb operaénekese lett, és az "ECHO Klassik 2005" legígéretesebb fiatal énekesévé választották.
Rendszeresen dolgozik olyan karmesterekkel, mint Jean-Claude Malgoire vagy Christophe Spinosi, 2001-ben Artaserse néven saját zenekart alapított, és albumain olyan szerzők darabjait énekli szívesen, mint Antonio Vivaldi, Claudio Monteverdi, vagy Alessandro Scarlatti.
Több mint húsz lemeze jelent meg eddig, közülük a legkedvesebb munkája elmondása szerint a kevéssé ismert vagy már elfeledett XVII. századi zeneszerzők Mária-fohászait feldolgozó Beata Vergine nevű albuma.
"Erre a munkámra vagyok a legbüszkébb. Módszeresen kutattam az olyan áriák után, amiket még senki sem rögzített. Olyan értékeket mentettünk meg, amelyek feledésre voltak ítélve. Azért is rendkívül személyes ez az albumunk, mert jelentős beleszólásunk volt a hangszerelésbe."
Legkedvesebb alakítása Tolomeo gonosz figurája Händel Giulio Cesare című operájából.
"Sokkal jobban szeretek rosszfiúkat játszani. Örülnék, ha szakíthatnék az angyali imázsommal. Sokkal több fantáziát látok egy éteri hangú gonosztevő megformálásában. A közeljövőben a viharos életű festőművészt, Caravaggiót alakítom egy kortárs operában, amelyet Marc-André Dalbavie és Susanne Giraud francia zeneszerzőkkel állítunk színpadra." – nyilatkozta 2007-ben.
Reméljük, még sok szerepben hallhatjuk.
"Amikor meghallottam a tiszta, éterien csillogó hangot, eldöntöttem, kontratenor leszek. Éreztem, hogy menni fog." - Ezért aztán mozgósítva zenei kapcsolatait felkereste a neves énekes-tanárt, Nicole Fallient. - "Közel tizenegy éve dolgozunk együtt. Hatalmas szerencse, hogy azonnal rátaláltam, mert elkerültem az állandó váltogatásokkal járó veszélyt."- nyilatkozta 2007-ben.
Így kezdődött hát a csoda, megérzése megalapozottnak bizonyult: pár év tanulás után mára világhírű sztár lett belőle. Európa legpatinásabb operaházaiban lép fel és albumai is jól fogynak. Nem csoda, hiszen a fiatal művészben megvan minden, ami szerethető: fiatal, lelkes, előadásain teljes odaadással énekel, és ahogy azt a La Terrasse újságírója is megfogalmazta, az angyali énekhanghoz ördögi virtuozitás párosul.
Első lemezén Scarlatti Sedecia-ját énekli, és az akkor mindössze 21 éves énekesnek az album egyből sikert hozott. Az operavilág felkapta a fejét az ifjú tehetségben rejlő lehetőségekre. Két év sem kellett hozzá, hogy fellépjen a francia Il Seminario Musicale együttessel, 1999-ben elnyerte a Festival Royamount legtehetségesebb előadónak járó díját, 2004-ben a "Victoires de la Musique" díjátadáson az év legjobb operaénekese lett, és az "ECHO Klassik 2005" legígéretesebb fiatal énekesévé választották.
Rendszeresen dolgozik olyan karmesterekkel, mint Jean-Claude Malgoire vagy Christophe Spinosi, 2001-ben Artaserse néven saját zenekart alapított, és albumain olyan szerzők darabjait énekli szívesen, mint Antonio Vivaldi, Claudio Monteverdi, vagy Alessandro Scarlatti.
Több mint húsz lemeze jelent meg eddig, közülük a legkedvesebb munkája elmondása szerint a kevéssé ismert vagy már elfeledett XVII. századi zeneszerzők Mária-fohászait feldolgozó Beata Vergine nevű albuma.
"Erre a munkámra vagyok a legbüszkébb. Módszeresen kutattam az olyan áriák után, amiket még senki sem rögzített. Olyan értékeket mentettünk meg, amelyek feledésre voltak ítélve. Azért is rendkívül személyes ez az albumunk, mert jelentős beleszólásunk volt a hangszerelésbe."
Legkedvesebb alakítása Tolomeo gonosz figurája Händel Giulio Cesare című operájából.
"Sokkal jobban szeretek rosszfiúkat játszani. Örülnék, ha szakíthatnék az angyali imázsommal. Sokkal több fantáziát látok egy éteri hangú gonosztevő megformálásában. A közeljövőben a viharos életű festőművészt, Caravaggiót alakítom egy kortárs operában, amelyet Marc-André Dalbavie és Susanne Giraud francia zeneszerzőkkel állítunk színpadra." – nyilatkozta 2007-ben.
Reméljük, még sok szerepben hallhatjuk.
Vissza a hírekhez
