Mikis Theodorakis, az igazi görög
Mikis Theodorakis, a világ legismertebb görög zeneszerzője 1925. július 29-én született Khios szigetén. Gyermekkora óta vonzotta a zene, első kompozícióit bármiféle hangszer nélkül komponálta.
A II. világháborúban és a görög polgárháborúban a partizánok oldalán harcolt az elnyomás ellen. 1947-ben bebörtönözték, 5 évvel később szabadult. Az Athéni-, majd a Párizsi Konzervatóriumban folytatott zenei tanulmányokat, olyan mesterek keze alatt, mint Philoktitis Economidis, Olivier Messiaen és Eugene Bigot.
Első szimfonikus műveivel – Concerto for Piano, First Suite, First Symphony – nemzetközi elismertségre tett szert. 1957-ben elnyerte a Moszkvai Zenei Fesztivál aranyérmét, 1959-ben, a londoni Covent Gardenben bemutatott Antigone című balettjáért pedig jelölték az Amerikai Copley Zenei Díj Legjobb Európai Zeneszerző kategóriájában.
Ezt követően visszatért Görögországba, újra felfedezte a hagyományos görög zenét és megírta Epitaphios című dalciklusát, ezzel új kulturális forradalmat indítva hazájában. Zenei pályafutása mellett a közügyekben is rendszeresen szerepet vállalt. 1964-ben tagja lett a görög Parlamentnek. Ugyanebben az évben írta legismertebb művét, a Zorba a görög című filmhez írt zenéjét.
Mikor 1967-ben Görögországban a hadsereg jobboldali vezetői kerültek hatalomra, Theodorakis zenéjét betiltották, őt pedig letartóztatták, bebörtönözték, majd koncentrációs táborba vitték. Egy nemzetközi szolidaritási mozgalom – amelynek Dmitrij Sosztakovics, Leonard Bernstein, Arthur Miller, és Harry Belafonte is tagjai voltak – közbenjárására engedték szabadon. A ’70-es évek elején száműzetésben élt, és a világ különböző pontjain rendezett koncertjeivel küzdött a görögországi demokrácia visszaállításáért. Személye az egyetemes diktatúra elleni küzdelem szimbólumává vált, erőfeszítéseiért 2005-ben átvehette az UNESCO zenei díját.
Theodorakis több mint 1000 dalt, 5 szimfóniát, számos balettet, oratóriumot és operát szerzett. Ő komponálta az olimpiai indulót és kísérőzenéjét hallhatjuk olyan filmekben, mint a Phaedra; a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája; az Elektra; a Zorba a görög és a Serpico. Kovács András Falak című filmjének zenéje szintén az ő műve.
Egész pályafutását és életét a hazája iránti mély elkötelezettségnek szentelte, a görög zene neki köszönheti nemzetközi ismertségét.
A II. világháborúban és a görög polgárháborúban a partizánok oldalán harcolt az elnyomás ellen. 1947-ben bebörtönözték, 5 évvel később szabadult. Az Athéni-, majd a Párizsi Konzervatóriumban folytatott zenei tanulmányokat, olyan mesterek keze alatt, mint Philoktitis Economidis, Olivier Messiaen és Eugene Bigot.
Első szimfonikus műveivel – Concerto for Piano, First Suite, First Symphony – nemzetközi elismertségre tett szert. 1957-ben elnyerte a Moszkvai Zenei Fesztivál aranyérmét, 1959-ben, a londoni Covent Gardenben bemutatott Antigone című balettjáért pedig jelölték az Amerikai Copley Zenei Díj Legjobb Európai Zeneszerző kategóriájában.
Ezt követően visszatért Görögországba, újra felfedezte a hagyományos görög zenét és megírta Epitaphios című dalciklusát, ezzel új kulturális forradalmat indítva hazájában. Zenei pályafutása mellett a közügyekben is rendszeresen szerepet vállalt. 1964-ben tagja lett a görög Parlamentnek. Ugyanebben az évben írta legismertebb művét, a Zorba a görög című filmhez írt zenéjét.
Mikor 1967-ben Görögországban a hadsereg jobboldali vezetői kerültek hatalomra, Theodorakis zenéjét betiltották, őt pedig letartóztatták, bebörtönözték, majd koncentrációs táborba vitték. Egy nemzetközi szolidaritási mozgalom – amelynek Dmitrij Sosztakovics, Leonard Bernstein, Arthur Miller, és Harry Belafonte is tagjai voltak – közbenjárására engedték szabadon. A ’70-es évek elején száműzetésben élt, és a világ különböző pontjain rendezett koncertjeivel küzdött a görögországi demokrácia visszaállításáért. Személye az egyetemes diktatúra elleni küzdelem szimbólumává vált, erőfeszítéseiért 2005-ben átvehette az UNESCO zenei díját.
Theodorakis több mint 1000 dalt, 5 szimfóniát, számos balettet, oratóriumot és operát szerzett. Ő komponálta az olimpiai indulót és kísérőzenéjét hallhatjuk olyan filmekben, mint a Phaedra; a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája; az Elektra; a Zorba a görög és a Serpico. Kovács András Falak című filmjének zenéje szintén az ő műve.
Egész pályafutását és életét a hazája iránti mély elkötelezettségnek szentelte, a görög zene neki köszönheti nemzetközi ismertségét.
Vissza a hírekhez
