Kétszáz éve született Erkel Ferenc
1810. november 7-én született a Klasszik Rádió 92.1 múlt heti zenemű-toplistáján előkelő ötödik helyezést elért Palotás zeneszerzője. Tudták, hogy Erkel fáradhatatlan szervező és szenvedélyes sakkjátékos is volt?
Erkel családja Pozsonyból származik, s a fiatal Ferenc Gyulán töltött gyermekéveit követően Pozsonyban végezte középfokú iskoláit. Zenére apja kezdte tanítani, pozsonyi tanulmányait befejzve alig tizenhét évesen már zongoratanár Kolozsvárott. A fiatal tehetség 1834-ben mutatkozott be Pesten: ő mutatta be Frédéric Chopin e-moll zongoraversenyét és Ludwig van Beethoven Kreutzer-szonátáját. A sikeres debütálásnak köszönhetően előbb színházi karmesterként, majd az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház zenei vezetőjeként folytathatta működését. A teátrumot néhány évvel később épp Erkel első operája, a Bátori Mária bemutatóját követően nevezték át Nemzeti Színházzá. Erkel pályája ezt követően teljesedik ki: 1844-ben komponálta a méltán népszerű Palotást és a „Meghalt a cselszövő” kezdetű kórust tartalmazó operáját, a Hunyadi Lászlót; és a Himnusz zenéjét is. A Hunyadi László Erkel legnépszerűbb és legsikeresebb operája lett, az Operaház megnyitásáig 238-szor került színre a Nemzeti Színházban.
Erkel családja Pozsonyból származik, s a fiatal Ferenc Gyulán töltött gyermekéveit követően Pozsonyban végezte középfokú iskoláit. Zenére apja kezdte tanítani, pozsonyi tanulmányait befejzve alig tizenhét évesen már zongoratanár Kolozsvárott. A fiatal tehetség 1834-ben mutatkozott be Pesten: ő mutatta be Frédéric Chopin e-moll zongoraversenyét és Ludwig van Beethoven Kreutzer-szonátáját. A sikeres debütálásnak köszönhetően előbb színházi karmesterként, majd az 1837-ben megnyílt Pesti Magyar Színház zenei vezetőjeként folytathatta működését. A teátrumot néhány évvel később épp Erkel első operája, a Bátori Mária bemutatóját követően nevezték át Nemzeti Színházzá. Erkel pályája ezt követően teljesedik ki: 1844-ben komponálta a méltán népszerű Palotást és a „Meghalt a cselszövő” kezdetű kórust tartalmazó operáját, a Hunyadi Lászlót; és a Himnusz zenéjét is. A Hunyadi László Erkel legnépszerűbb és legsikeresebb operája lett, az Operaház megnyitásáig 238-szor került színre a Nemzeti Színházban.
A szabadságharcot követően kilenc gyermekének felnevelése, és a Filharmóniai Társaság Zenekara, Magyarország első professzionális szimfonikus együttesének szervezése kötötte le energiáit – amikor éppen nem sakkozott. Erkel ugyanis szenvedélyes játékos volt, a Pesti Sakk-kör alelnöke, később elnöke lett, amely tisztségét haláláig megtartotta.
Operát 1861-ig nem írt, amikor is az enyhülő politikai légkör lehetővé tette Katona József betiltott drámájának megzenésítését. A Bánk bán hatalmas sikert aratott, az ezt követően komponált, szintén történelmi-politikai tárgyú operái, a Brankovics György, a Dózsa György és az István Király azonban nem nyerte el a közönség osztatlan tetszését.
Érdemei elévülhetetlenek a budapesti Zeneakadémia 1875-ös megalapításában. A később Liszt nevét fölvevő intézmény első igazgatója és zongoratanára is volt. Mint a magyar zenei élet sokoldalúan megbecsült „nagy öregje" hunyt el nyolcvanhárom éves korában 1893. június 15-én.
Erkel jellegzetes zenei nyelvét az itáliai és a bécsi klasszikus hatások mellett a népzenei elemek határozzák meg. Erkel gyakorta alkalmazta a cigányzenéből eredeztethető „magyar skálát”, valamint a verbunkos tempóit, formáit, és összetéveszthetetlen ritmikai elemeit, mint például a bokázó ritmust – melyek mind megfigyelhetők a Klasszik Rádió 92.1 hallgatói által a múlt hét ötödik legnépszerűbb zenerészletének megszavazott Palotásban is.
Vissza a hírekhez
