Jordi Savall - a régizene spanyol szakértője
Jordi Savallnak sokat köszönhet a régizenei világ. Először viola da gamba játékosként ismerhette meg a közönség, 1964-ben szerzett diplomáját követően (gordonka) ugyanis erre a hangszerre talált rá, és nyomban tanulmányozni kezdte. Megismerte Marin Marais, Diego Ortiz és Christopher Simpson műveit, amelyeket 1965-ig kizárólag gordonkán gyakorolt. Ekkor lehetősége nyílt viola da gambán játszani, és a hangszer egy életre magával ragadta. Nagyon kevesen értettek hozzá akkoriban, ezért önállóan látott neki a tanulásnak, és ezzel együtt a repertoár felkutatásának is. Ahogy egy interjúban fogalmazott: kifejezetten vonzónak találta, hogy egy alig ismert instrumentumnak adhatott hangot, és hogy annak lehetőségeit egyedül fedezhette fel.
1968-tól August Wenzingernél tanult régizene-tudományt a bázeli Schola Cantorum Basiliensis-ben, majd 1973-tól tanára nyomdokaiba lépett, és a zenetanítás szerves részévé vált életének.
Mára karmesterként és komponistaként is szép eredményeket ért el, több filmhez írt zenét, 2008-ban az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd nagykövetének, az UNESCO pedig békenagykövetnek nevezte ki. Feleségével, az énekes Monserrat Figueras-szal három, korhű hangszereken játszó együttest alapított, amelyek a középkori, reneszánsz és barokk zene avatott tolmácsolói.
Hespérion XXI. elnevezésű zenekarában felesége mellett Lorenzo Alpert és Hopkinson Smith közreműködésével muzsikál. 1987-ben La Capella Reial de Catalunya néven alapított 18. századi művek előadására énekegyüttest, harmadik zenekara pedig az 1989-ben létrehozott Le Concert des Nations, amely a barokk kor repertoárjának prezentálására szakosodott. 1998-ban saját kiadóját is létrehozta, Alia Vox néven.
1968-tól August Wenzingernél tanult régizene-tudományt a bázeli Schola Cantorum Basiliensis-ben, majd 1973-tól tanára nyomdokaiba lépett, és a zenetanítás szerves részévé vált életének.
Mára karmesterként és komponistaként is szép eredményeket ért el, több filmhez írt zenét, 2008-ban az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd nagykövetének, az UNESCO pedig békenagykövetnek nevezte ki. Feleségével, az énekes Monserrat Figueras-szal három, korhű hangszereken játszó együttest alapított, amelyek a középkori, reneszánsz és barokk zene avatott tolmácsolói.
Hespérion XXI. elnevezésű zenekarában felesége mellett Lorenzo Alpert és Hopkinson Smith közreműködésével muzsikál. 1987-ben La Capella Reial de Catalunya néven alapított 18. századi művek előadására énekegyüttest, harmadik zenekara pedig az 1989-ben létrehozott Le Concert des Nations, amely a barokk kor repertoárjának prezentálására szakosodott. 1998-ban saját kiadóját is létrehozta, Alia Vox néven.
Vissza a hírekhez
