Hivatalosan is elkezdődött
Január 22-én, a magyar kultúra napján Kocsis Zoltán és a Nemzeti Filharmonikusok koncertje nyitotta meg a magyarországi Liszt-évet. A hangversenyt az MTV élő adásban közvetítette.
A nyitóhangversenyen Liszt Magyar fantázia című műve mellett felcsendült Magyar Koronázási miséje, és Amit a helyen hallani című szimfonikus költeménye. Ezek számot adnak a zeneszerző Magyarországhoz fűző kötődéséről.
Ilyen például az 1853-ban, Erkel Ferenc vezényletével, Hans von Bülow szólójával bemutatott Magyar fantázia, amely a fiatal zongoristageneráció egyik kiemelkedő tehetsége, a Liszt-interpretációban különleges rátermettséget mutató Farkas Gábor közreműködésével volt hallható. A műben megjelenő hazafias jelképértékű Rákóczi-motívum nemcsak zeneszerzői eszközt értelmezhetjük, hanem mint Liszt vallomását is. S bár Bülow pesti látogatásának sikere a lappangó magyar-német ellentétek miatt végül ellentmondásosnak bizonyult, a később nyomtatásban is neki dedikált, 1864-ben kiadott Magyar fantázia mind az ő, mind számos más zongorista repertoárjának kedvelt és hatásos darabja maradt.
A Magyar koronázási mise I. Ferenc József császár és Erzsébet császárné magyar királyi párrá koronázásának alkalmából készült, a mű bemutatása azonban akadályokba ütközött. Az udvarprotokoll ugyanis megszabta, hogy koronázáskor, csak a bécsi Udvari Zenekar karnagyának miséje hangozhat el, saját zenekarának és énekkarának közreműködésével. Liszt Ferenc, a magyar világpolgár és a hazai közvélemény hosszas küzdelmek árán ugyan elérték, hogy a nemzeti ünnepen Liszt miséjét játsszák, az előadókat azonban Bécsből hozták. A zeneszerző még meghívást sem kapott saját műve ősbemutatójára.
1833-ban, két évvel az után, hogy Liszt Párizsban meghallgatta Berlioz Fantasztikus szimfóniáját, maga is elkötelezte művészetét a szimfonikus költemény új műfaja mellett. Az úgynevezett Hegyi szimfóniát Victor Hugo című költeménye nyomán komponálta. A zenemű programját Liszt így fogalmazta meg: „A költő két hangot hall: az egyik mérhetetlen pompával zengi az Úr dicséretét — a másik tompa, telve fájdalommal, sírással és átkozódással. Egyiket a természet mondta ki, másikat az emberiség! A két hang addig küzd egymással, keresztezi egymást és olvad egybe, míg végül mindkettő áhítatos szemlélődésben oldódik fel és cseng ki.”A „két hang” a szimfonikus költemény két „vezérmotívuma”.
A Müpa Liszt! Minden tekintetben. címmel mintegy húsz eseményből álló programsorozattal mutatja be az ezerarcú világpolgárt a közönségnek. A komolyzenei, jazz és világzenei koncerteken a közönség megismerheti a számos műfajhoz kötődő és mindenben valami újat kereső és újat mutató komponistát, a nagy rögtönzőt, a magyar dallamokat virtuóz művekben világgá repítő zongorista- fenomént.
Korabeli festmények és fotók alapján összeállított tárlatokon ismerkedhetnek meg a látogatók a szalonok, a különböző európai világvárosok társasági életének kedvencével, a nőket elbűvölő sármőrrel, Liszt sikereinek helyszíneivel, a kor nobilitásaival.
A legkisebbek is közel kerülhetnek a márciusi ifjakat is útjukra bocsátó reformkorhoz, az ahhoz szorosan kapcsolódó verbunkos hagyományokhoz, amelyekről mindig mint a magyar nép kulturális közegéről emlékezett meg Liszt Ferenc.
Az interpretációkban közreműködő világsztárok mellett fellépnek a zeneakadémisták is, az ő nevét viselő világhírű intézmény büszke diákjai, akik pontosan tudják, hogy nélküle nem, vagy csak sokkal később kezdődött volna Magyarországon a felsőfokú muzsikusképzés; közülük sokan talán név szerint is fel tudják sorolni azokat a világhírű zongoristákat, akik – vagy akik tanára – Liszt növendékeként végeztek a Zeneakadémián.
Van, amiről nem szólhat közvetlenül a muzsika és nem informálhatnak a képek. A pesti árvíz után jótékony koncertre siető hazafiról, az ellenszolgáltatás nélkül tanító professzorról, a riválisokról is elismerő hangon nyilatkozó kollégáról. De sok mindenről beszél majd A Liszt-faktor, az ünnepi alkalomra készülő színpadi etűdök két felvonása is.
A Művészetek Palotájának Liszt! Minden tekintetben. sorozatából egy művészetében és viselkedésében egyaránt magát magyarnak valló és ahhoz méltóan élő világpolgár bontakozik ki. Igazi európai, aki otthonosan mozgott a különböző társadalmi körökben, a pódiumon, karmesterdobogón; hazájának sosem hátat fordító közéleti személyiség, aki kapcsolatait a magyarság, a magyar zenei élet szolgálatába állította.
Vissza a hírekhez
