Elhunyt Petrovics Emil
”Tántoríthatatlanul harcolt a magyar kultúráért az élet számos területén: tanár, operaházi direktor, televíziós és közéleti személyiség – néptanító volt. A kultúra, a szépség, a zene erejében hitt és ezt próbálta a magyar népnek átadni teljes erejével.”– emlékezett tanárára Fekete Gyula zeneszerző.
Petrovics Emil 1930. február 9-én a mai Szerbia területén található Nagybecskereken született. Szerb édesapja újságíró volt, anyja a második világháború alatt költözött gyermekeivel Budapestre. 1951-57-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Farkas Ferencnél tanult zeneszerzést. 1964-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola, 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára lett, majd később a zeneszerzés tanszék vezetőjének is kinevezték.
Első jelentős kompozíciója 1959-ben komponált Vonósnégyese volt. Ugyanebben az évben íródott Négy önarckép álarcban című csembalóra írt műve is. 1962-ben mutatták be a Magyar Állami Operaházban C'est la guerre című egyfelvonásos operáját, mely megnyitotta az érett stílusú kompozícióinak sorát. A Hubay Miklós drámája alapján készült zenemű a második világháborúnak az emberi személyiségben véghezvitt pusztító hatását dolgozza fel. Ezzel szinte egy időben írta meg a Lysistraté című egyfelvonásos koncert-vígoperát, amit a Jónás könyve című oratórium követett 1967-ben. 1969-ben Budapesten került színre a Dosztojevszkij műve nyomán íródott Bűn és bűnhődés, amelynek librettóját a zeneszerző felkérésére tanítványa-barátja, Maár Gyula írta. Egy évtizeddel később született a Pécsett bemutatott Salome című balettje.
Magyar írók és költők szövegeire írt számos kantátáját és szimfonikus műveit rendszeresen műsorukra tűzik a hazai és külföldi együttesek. Petrovics Emil emellett több tucat TV- és mozifilmhez is komponált kísérőzenét. 1959-ben jelent meg Maurice Ravelről írt könyve, Önarckép - álarc nélkül című önéletírását 2007-2008-ban publikálta. Petrovics Emil a zenei közéletben is fontos tisztségeket töltött be. A Magyar Állami Operaház főintendánsa volt, de a magyar szerzői jogvédő szervezet, az Artisjus elnökeként is tevékenykedett. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 1993-ban, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia 1991-ben választotta tagjává.
Munkássága elismeréseként Erkel Ferenc-díjjal, Kiváló művész címmel, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, a Bartók-Pásztory- és a Kossuth-díjat pedig kétszer is megkapta. A Magyar Állami Operaház egykori főzeneigazgatóját július 12-én délben búcsúztatják a Fiumei úti Sírkertben. Hamvait szűk családi körben, Szigligeten helyezik örök nyugalomra.
Első jelentős kompozíciója 1959-ben komponált Vonósnégyese volt. Ugyanebben az évben íródott Négy önarckép álarcban című csembalóra írt műve is. 1962-ben mutatták be a Magyar Állami Operaházban C'est la guerre című egyfelvonásos operáját, mely megnyitotta az érett stílusú kompozícióinak sorát. A Hubay Miklós drámája alapján készült zenemű a második világháborúnak az emberi személyiségben véghezvitt pusztító hatását dolgozza fel. Ezzel szinte egy időben írta meg a Lysistraté című egyfelvonásos koncert-vígoperát, amit a Jónás könyve című oratórium követett 1967-ben. 1969-ben Budapesten került színre a Dosztojevszkij műve nyomán íródott Bűn és bűnhődés, amelynek librettóját a zeneszerző felkérésére tanítványa-barátja, Maár Gyula írta. Egy évtizeddel később született a Pécsett bemutatott Salome című balettje.
Magyar írók és költők szövegeire írt számos kantátáját és szimfonikus műveit rendszeresen műsorukra tűzik a hazai és külföldi együttesek. Petrovics Emil emellett több tucat TV- és mozifilmhez is komponált kísérőzenét. 1959-ben jelent meg Maurice Ravelről írt könyve, Önarckép - álarc nélkül című önéletírását 2007-2008-ban publikálta. Petrovics Emil a zenei közéletben is fontos tisztségeket töltött be. A Magyar Állami Operaház főintendánsa volt, de a magyar szerzői jogvédő szervezet, az Artisjus elnökeként is tevékenykedett. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia 1993-ban, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia 1991-ben választotta tagjává.
Munkássága elismeréseként Erkel Ferenc-díjjal, Kiváló művész címmel, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki, a Bartók-Pásztory- és a Kossuth-díjat pedig kétszer is megkapta. A Magyar Állami Operaház egykori főzeneigazgatóját július 12-én délben búcsúztatják a Fiumei úti Sírkertben. Hamvait szűk családi körben, Szigligeten helyezik örök nyugalomra.
Vissza a hírekhez
