A zenei világnap atyja – Yehudi Menuhin
Yehudi Menuhin 1916. április 22-én született New Yorkban egy, a mai Fehéroroszország területéről kivándorolt zsidó családban. A kis Yehudi négyévesen kezdett el hegedülni Sigmund Anker irányítása alatt. Szülei Louis Persingert szerették volna tanárnak fiuk mellé, de ő nem vállalta, majd csak azután, hogy Yehudi hétévesen első koncertjét adta a San Francisco-i Szimfonikusokkal. Egyetlen órát vett a híres belga hegedűstől, Eugène Ysaÿe-tól, de nem tetszett neki a tanítási módszere, ezért George Enescunál, majd Adolf Buschnál képezte tovább magát. Tizenhárom éves korában már Bruno Walter vezénylete alatt mutatkozott be Berlinben, 1932-ben pedig lemezre vette Edward Elgar Hegedűversenyét a szerző dirigálásával.
A második világháború alatt szövetségi katonák előtt lépett fel, a háború befejezése után pedig ő volt az első zsidó származású művész, aki Berlinben vendégszerepelt 1947-ben. A túlhajszolt munka következtében fizikai és művészi nehézségek jelentkeztek nála, amelyekre a jóga és a meditáció jelentett gyógyírt, ezek fontos szerepéről egy könyve is napvilágot látott a későbbiekben. 1952-ben ismerkedett meg B.K.S. Iyengar jógival, aki számára Menuhin megszervezte, hogy taníthasson külföldön is.
1962-ben hozta létre a Yehudi Menuhin Iskolát egy Stoke d’Abernon nevű angliai faluban. Nagy érdeklődéssel ismerkedett meg különböző népi kultúrákkal is, az indiai szitárművésszel, Ravi Shankarral is hosszú időn keresztül együttműködött. Együttdolgozott a híres jazz-hegedűssel, Stephane Grappellivel is, több bemutató fűződik Yehudi Menuhin nevéhez, valamint számos tehetséges fiatal muzsikus pályáját egyengette, felfigyelt Nigel Kennedyre és Gilles Apapra is.
1965-ben, még amerikai állampolgársága idején tiszteletbeli lovagi címet kapott a Brit Birodalmi Rendtől, 1985-ben lett brit állampolgár és ettől kezdve kijárt neki a neve előtti „Sir” megszólítás.
Az EMI céggel kötött lemezszerződése majdnem hetven évig tartott, ami egyedülálló a zeneipar történetében. Első felvételét 13 évesen készítette 1929-ben, az utolsót pedig 82 évesen 1999-ben. Több mint háromszáz kompozíciót rögzített az EMI számára, hegedűsként és karmesterként egyaránt.
A zenei életért tett számos tette közül talán a legjelentősebb, hogy 1975-ben életre hívta a Zene Világnapját, amit azóta is minden évben október elsején ünnepelnek világszerte. Több mint húsz egyetem díszdoktorává avatták, 1992-ben pedig UNESCO-nagykövet lett. Rövid betegség után 1999. március 12-én hunyt el Berlinben.
Az emberek ugyanolyan fontosak voltak számára, mint a zene. Talán a Zene Világnapja létrejöttéhez is nagymértékben hozzájárult Menuhin hozzáállása a szerte a világban élő emberekhez, amely leginkább következő mondataiból olvasható ki: „Szerencsém volt, a zenén keresztül megismerhettem más emberi lényeket. Hatott rám apám éneke a haszid kultúra régi hagyományaiban gyökerező dallamaival. George Enescu is segített nekem, ő vezetett be Magyarország és Románia hangjainak világába. Osszuk meg másokkal művészetünket, tájainkat, bánatunkat és örömünket, tágítsuk ki látóhatárunkat. Így jutunk el a szenvedő és elnyomás alatt élő embercsoportok igazi megértéséhez.”
Vissza a hírekhez
