A nemzeti opera születése – Erkel Ferenc
Katona József 1819-ben befejezett drámája a kezdeti sikertelenség után szép lassan elindult diadalútjára, s ennek egyik legjelesebb állomása a darab operai feldolgozása. A librettó Egressy Béni munkája, amelyet Erkel 1861-ben zenésített meg. A mű hamarosan még az 1844-es Hunyadi László sikerein is túltett. A bemutatóra 1861. március 9-én került sor a Nemzeti Színházban.
A siker elérkezéséig azonban várni kellett, hiszen az operában megölik a királynét, Gertrudist, s Tiborc figurája pedig a parasztság elnyomásának megnyilvánulása. Ezért sokáig nem volt egyszerű a mű politikai megítélése.
A Bánk bán megírásába Erkel már bevonta fiainak, Sándornak és Gyulának is a segítségét, akik a későbbiek során szinte valamennyi Erkel-partitúra kivitelezésében nagy segítséget vállaltak. A mű széles dallamai a népdal közvetlen hatását mutatják, a cimbalom és a citera használata is a magyaros karaktert erősítik. Erkel zenekarkezelésére általában a kamarahangzás jellemző e dalművében.
Az opera számos betétje hamar népszerű lett, Bánk áriáját, a Hazám, hazám kezdetű híres részletet gyakran a második magyar himnuszként is emlegetik. A Hungaroton lemezcég 1969-es kiadása után pedig egyenesen sláger lett az ária, amelyet a jeles tenorista, Simándy József énekelt, aki hosszú idő után először adta elő Bánk szerepét az eredeti hangmagasságban.
A librettó állítólagos gyengeségei, például bizonyos prozódiai okok miatt az 1930-as években az Operaház akkori igazgatója, Radnai Miklós kezdte el sürgetni a darab szcenikai-dramaturgiai átdolgozását, amelyet végül Rékai Nándor vezetése alatt Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv vitt véghez. Ekkor történt az, hogy az opera társulatának hiányosságai miatt Bánk hőstenor szerepét baritonra írták át (Tiborcból pedig basszus lett), ami számos kritikus támadását váltotta ki. Amint lehetett, visszaállították a tenor-változatot. 1953-ban Kenessey Jenő is alkalmazott néhány változtatást az operán, de végül 1969-ben a Németh Amadé által jóváhagyott Rékai-féle verzió került a Hungaroton felvételére.
A mű ismét igazán fontos állomáshoz a mostani bicentenáriumra érkezett, hiszen 2008-ban elkészült az eredeti, úgynevezett ős-Bánk bán kritikai kottakiadása az MTA Zenetudományi Intézetben, s az intézet igazgatója, dr. Tallián Tibor meggyőzte Vidnyánszky Attilát, hogy a debreceni Csokonai Színházban ez a verzió kerüljön színpadra. 2010. november 7-én, Erkel születésének kétszázadik évfordulóján koncertszerű előadásban ez az eredeti változat fog elhangzani majd a Magyar Állami Operaházban is Héja Domonkos vezényletével.
Vissza a hírekhez
