A magyar Krisztus
A soros magyar EU-elnökség és a Liszt-év alkalmából a Pannon Filharmonikusok, az MR Énekkar és a Honvéd Férfikar Liszt monumentális Krisztus-oratóriumát adja elő január 20-án Pécsett, a Kodály Központban, 21-én pedig a Müpában.
Liszt, az abbé. Korabeli rajz
A Liszt születésének 200. évfordulóját ünneplő koncertévad egyik első magyarországi hangversenyén az életmű egyik legkiemelkedőbb alkotása, a Krisztus oratórium hangzik el Peskó Zoltán vezényletével. A három részes, tizennégy tételes mű komoly kihívást jelent minden zenekar számára. A műben tisztán nagyzenekari tételek váltakoznak szólistákra és zenekarra, kórusra, csak szólóra és zenekarra, illetve orgonakíséretes kórusra írott tételekkel. Liszt Ferenc hosszú éveken át dolgozott az oratóriumon, melyet élete egyik főművének tekintett.
A mű első bemutatója 1873-ban volt a weimari Herder-templomban a szerző vezényletével, de az oratórium terve 13 évvel korábban fogant, néhány részlete pedig már a mű befejezése előtt, 1866-ban felcsendült. Bár Liszt nem kevesebbre vállalkozott a monumentális darabbal, mitn hogy radikálisan megújítsa a katolikus egyházzenét, még közeli barátai is hűvösen fogadták az oratóriumot. Jó néhány évtizeddel később Schönberg, Webern és Richard Strauss lelkesedtek a Krisztus hallatán, s igazi népszerűségre az ősbemutató után száz évvel, az 1970-es években tett szert. Az oratórium előadástörténetéről Pál Tamás jó tíz évvel ezelőtt a következőket nyilatkozta: „Talán nem véletlen, hogy ezt az oratóriumot, amit majd' egy évszázadig a feledés homálya borított, most egyre gyakrabban tűzik műsorra. A magyaroké az érdem, hogy újra felfedezték, annak idején Forray Miklós dirigálásával készült el belőle az első lemezfelvétel. Doráti Antal vezényletével, neves szólisták közreműködésével született meg a második lemez.”
Liszt barátjának, Franz Brendelnek írt levelének tanúsága szerint „a művet mindvégig a Szentírás és a liturgia latin szövege nyomán komponálta[m]”. A három nagy részre tagolt oratórium Krisztus születésétől feltámadásáig jeleníti meg az evangéliumi eseményeket. Érdekesség, hogy az első részt lezáró Háromkirályok indulójában magyaros motívumok is fel-felbukkannak. Ezekről maga Liszt így art: „Ha Rubens flamandokat festhetett biblikus képeire, akkor egyik mágusomnak én is adhattam kipödört bajuszt”.
A koncert(ek)en közreműködik: Váradi Zita – szoprán, Kovács Annamária – alt, Alessandro Codeluppi – tenor, Geiger Lajos – bariton, Cser Krisztián – basszus, MR Énekkar (karigazgató: Somos János Csaba), Honvéd Férfikar és a Budapesti Stúdió Kórus (karigazgató: Strausz Kálmán)
A mű első bemutatója 1873-ban volt a weimari Herder-templomban a szerző vezényletével, de az oratórium terve 13 évvel korábban fogant, néhány részlete pedig már a mű befejezése előtt, 1866-ban felcsendült. Bár Liszt nem kevesebbre vállalkozott a monumentális darabbal, mitn hogy radikálisan megújítsa a katolikus egyházzenét, még közeli barátai is hűvösen fogadták az oratóriumot. Jó néhány évtizeddel később Schönberg, Webern és Richard Strauss lelkesedtek a Krisztus hallatán, s igazi népszerűségre az ősbemutató után száz évvel, az 1970-es években tett szert. Az oratórium előadástörténetéről Pál Tamás jó tíz évvel ezelőtt a következőket nyilatkozta: „Talán nem véletlen, hogy ezt az oratóriumot, amit majd' egy évszázadig a feledés homálya borított, most egyre gyakrabban tűzik műsorra. A magyaroké az érdem, hogy újra felfedezték, annak idején Forray Miklós dirigálásával készült el belőle az első lemezfelvétel. Doráti Antal vezényletével, neves szólisták közreműködésével született meg a második lemez.”
Liszt barátjának, Franz Brendelnek írt levelének tanúsága szerint „a művet mindvégig a Szentírás és a liturgia latin szövege nyomán komponálta[m]”. A három nagy részre tagolt oratórium Krisztus születésétől feltámadásáig jeleníti meg az evangéliumi eseményeket. Érdekesség, hogy az első részt lezáró Háromkirályok indulójában magyaros motívumok is fel-felbukkannak. Ezekről maga Liszt így art: „Ha Rubens flamandokat festhetett biblikus képeire, akkor egyik mágusomnak én is adhattam kipödört bajuszt”.
A koncert(ek)en közreműködik: Váradi Zita – szoprán, Kovács Annamária – alt, Alessandro Codeluppi – tenor, Geiger Lajos – bariton, Cser Krisztián – basszus, MR Énekkar (karigazgató: Somos János Csaba), Honvéd Férfikar és a Budapesti Stúdió Kórus (karigazgató: Strausz Kálmán)
Vissza a hírekhez
